Magyarország európai integrációja mellett elkötelezett agytrösztként a Policy Solutions mindig is kiemelt feladatának tekintette hazánk és az Európai Unió politikai és közpolitikai kapcsolatának vizsgálatát. Az elmúlt években prioritásunk volt olyan kutatások publikálása, melyek a „menni vagy maradni” kérdésen túlmutató, árnyaltabb képet adnak arról, hogy miként látják a magyarok az ország helyét és jövőjét az Európai Unióban. E kötet, mely Magyarország uniós tagságának 20. évfordulója és az ország EU-s soros elnöksége alkalmából készült, folytatja ezt a hagyományt: a korábbi hazai kutatásokhoz képest mélyebben és több szempont beemelésével tárja fel a magyar uniós attitűdöket.

Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy mit tartanak a magyarok az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak 2024-ben, és hogyan vonják meg az uniós tagság gazdasági mérlegét. Kiemelten foglalkozunk azzal, hogy miként vélekednek a hazai választók az Európai Unióban zajló folyamatokról, és milyen változásokat szeretnének látni az EU prioritásaiban: milyen értékeket képviseljen az EU és milyen globális szerepet játsszon a jövőben? Az uniós forrásokkal kapcsolatos elképzelésekből is képet kaphatunk arról, hogy mely területeken szeretnék a magyarok igazán, ha az uniós tagság hatást gyakorolna az életükre. Ezért bemutatjuk, hogy a magyar választók szerint elsősorban milyen célokra kellene fordítani az uniós pénzeket. Ahhoz, hogy feltárjuk, a magyarok milyen Európát szeretnének, arra is kitérünk, hogy a magyar társadalom milyen új tagállamokkal bővítené az Európai Uniót. Megvizsgáljuk továbbá azt is, hogy mely közpolitikai területeken szeretnének a magyarok az EU-nak hatásköröket adni, és mely kérdésekben tartanák szerencsésnek, ha kizárólag nemzeti hatáskörben lennének. Korábbi kutatásainknak köszönhetően számos kérdésben az időbeli változásokat is bemutatjuk.

"Mérlegen az Európai Unió - A magyar társadalom uniós attitűdjei 2024-ben" innen letölthető. 

Főbb eredmények: 

- Tízből négy magyar tudta előzetesen, hogy Magyarország látja el az EU Tanácsának soros elnökségét 2024. második félévében. 

- A magyarok 80 százaléka szerint az uniós tagság eddig összességében előnyös volt az ország számára. A magyarok az uniós forrásokat és a szabad mozgás lehetőségét tartják az EU-tagság legnagyobb előnyeinek. 

- Az uniós tagság legnagyobb hátrányai: a túlzott szabályozás és a migráció holtversenyben állnak az élen. 

- A kormánypártiak többsége szerint Magyarország már nettó befizető az EU-ban. A magyarok fele (50%) gondolja úgy 2024-ben, hogy pénzügyi értelemben Magyarország jól jön ki az EU-s tagságból, tehát több pénz érkezik hazánkba, mint amennyit befizetünk. Ezzel szemben minden harmadik válaszadó (35%) szerint már nettó befizetői vagyunk az uniós költségvetésnek. 

- A magyar társadalom bizalma továbbra is magasabb az uniós intézményekben, mint a hazaiakban. 

- A fideszesek szerint az EU jelenleg a gazdasági fejlődést képviseli, a Tisza Párt szavazói szerint a demokrácia védelmét, a DK-sok szerint a békét. 

- 2024-ben tovább erősödött kormánypárti és ellenzéki oldalon is az elvárás, hogy az EU elsősorban a béke értékét képviselje. 

- A magyarok elsősorban az egészségügyre, az oktatásra és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására költenék az uniós forrásokat. 

- Általánosságban is sokat romlott a magyar társadalom nyitottsága az EU bővítése felé, Ukrajna EU-tagságát pedig már tízből hatan elutasítják. 

- A magyarok kétharmada szerint teljesíteni kellene az összes mérföldkövet az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében, de az Erasmus program felfüggesztése megosztja a magyar társadalmat. 

- Stabil többség az Európai Ügyészséghez való csatlakozás és az euró bevezetése mögött is. 

"Mérlegen az Európai Unió - A magyar társadalom uniós attitűdjei 2024-ben" innen letölthető. 

Szerzők: Bíró-Nagy András - Molnár Kristóf - Varga Attila

A tanulmány a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült.