A populizmus az egyik leggyakrabban használt politikai fogalommá vált az utóbbi években a tudományos életben és a napi politikában egyaránt. A populizmus pontos tartalmának vitatottsága a kutatókat óvatosságra inti a fogalom használata során, de a köznyelvben – akár Magyarországon, akár Európa más országaiban – ez a fajta visszafogottság nem jelenik meg. Politikusok, újságírók és a közvélemény is szabadon osztja a populista jelzőt mindenféle jelenségre, az esetek elsöprő többségében általuk negatívnak tartott folyamatokat jellemezve. A populista jelző használata a köznyelvben szinte soha nem egy konkrét elképzelés által meghatározott fogalmon alapul, hanem általában pusztán azon, hogy a megszólaló mit tekint politikai értelemben például demagógnak, hatásvadásznak, felelőtlennek, szélsőségesnek.

A Policy Solutions tanulmányának célja, hogy segítse tisztázni a populizmus fogalmát a magyar közbeszédben és bemutassa, hogy milyen támogatottsági trendek jellemezték a populista politikai erőket Európában az utóbbi években. Fontos hangsúlyozni, hogy elemzésünk az establishmenten kívüli populista pártokkal foglalkozik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne fordulnának elő populista ideológiával és eszközökkel operáló pártok a mainstream pártcsaládokban (van ilyen az Európai Néppártban és a Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjában egyaránt), de elemzésünket azokra a pártokra szűkítjük, amelyek a mainstreamen kívülről támadják a mainstreamet. A mainstream pártcsaládok populizmus általi “fertőzöttsége”nem képezi a vizsgálat tárgyát.

Jelen tanulmány három részből épül fel. Első lépésben körbejárjuk a populizmus fogalmát, áttekintve, hogy milyen definíciókat használnak a leggyakrabban a témával foglalkozó szakértők, és melyek azok az alapelvek és jellemzők, amelyek értékrendektől függetlenül összekötik a populista pártokat. A fogalmi áttekintés és tisztázás során arra is kitérünk, hogy milyen pozitívumai és negatívumai lehetnek a demokrácia számára a populista pártok megjelenésének és erősödésének. Ezt követően 2015-ös közvélemény-kutatási és választási eredmények segítségével értékeljük a populista pártok helyzetét az Európai Unióban. Nemcsak azt vizsgáljuk meg, hogy a legutóbbi két európai parlamenti választás között milyen népszerűségi trendek jellemezték a populista pártokat, hanem azt is, hogy a 2014-es EP-választás óta eltelt szűk másfél évben hol és milyen mértékben erősödtek tovább a populista erők. A tanulmány harmadik fejezetében áttekintjük, hogy a mainstream pártok részéről melyek a populizmussal szembeni leggyakoribb válaszreakciók, politikai stratégiák.

A tanulmány letölthető az alábbi linkre kattintva.