A Policy Solutions és a FEPS új tanulmánya a populista pártok népszerűségét és befolyását vizsgálja az EU 28 tagállamában, 2016-ban. Ebben az új kiadványban megvizsgáljuk azokat az országokat, amelyekben a populista pártok képesek voltak valódi áttöréseket elérni, valamint azokat, amelyekben „nagyobb volt a füstjük, mint a lángjuk”.

A Populizmus helyzete Európában kiadvány hangsúlyozza, hogy a 2016-os év az európai politika egyik legmozgalmasabb éve az 1989-es berlini fal leomlása óta. A kiszámítható európai ügyekhez szokott megfigyelők újra és újra megdöbbentek a váratlan események miatt: az előző év óta húzódó menekültválság és az azt övező társadalmi feszültségek. Az Európai Unió (EU) elhagyásról szóló brit népszavazás és annak meglepő eredménye, amely alapjaiban rázta meg az európai projektet az EU-ból való kilépés mindezidáig példátlan esetével. A német regionális választások meglepetésszerű eredményei és a jobboldali populisták növekvő népszerűségének aggasztó trendje. Az EU menekültkvótájáról szóló magyarországi népszavazás, amely európai szinten növelte a menekültválság miatti feszültségeket. Valamint az alkotmányos reformokra vonatkozó olasz népszavazás, amely az ország miniszterelnökével szembeni tiltakozó szavazássá vált. Ez az eseménydús év bizonyítja, hogy nemcsak az EU változik, hanem a világ is. Az Amerikai Egyesült Államok jobboldali populista elnököt választott, amely sokkot és hitetlenkedést váltott ki világszerte. Két illiberális demokrácia - Oroszország és Törökország - egyre aktívabbá váltak abban, hogy beavatkozzanak polgáraik életébe és a globális ügyekbe, miközben vezetőik egyre kegyetlenebbül üldözik a belföldi liberális gondolkodókat.

Ezek a politikai folyamatok különböznek egymástól földrajzilag, ok-okozati viszonyaikban, valamint eredményük tekintetében is, mindazonáltal sok hasonlóságot mutatnak. Nyilvánvaló, hogy a "nép" nevében és az "elitek" ellen a politikában szerepet vállaló erők egyre erősödnek Európa-szerte. Ezek a szereplők előszeretettel használják "a nép bölcsességét", hogy elérjék céljukat, gyakran felhasználva a népszavazást, mint politikai eszközt a legitimitásuk közvetlen módon történő megerősítésére. Ezek a pártok és politikusok kihasználják és elősegítik a liberális demokráciával szembeni csalódottságot, és a nemzet felismert érdekeivel kampányolnak az európai integrációval és a nemzetközi együttműködéssel szemben. Ezek a politikusok meghaladják a politikai spektrum bal és jobb oldala közötti felosztást. Folyamatosan új ellenséget keresnek, akik ellen harcolhatnak és ezáltal új és érzelmi töltetű törésvonalakat hoznak létre a társadalmakban. Ők a populisták.

Ez a könyv a populista pártok 2016-os helyzetét, népszerűségét és befolyását vizsgálja az EU 28 tagállamában. A Foundation for European Progressive Studies (FEPS) és a Policy Solutions 2015 óta mintegy 80 aktív populista pártot figyel az EU-ban a The Progressive Post Populism Tracker kutatási projektjének keretében. A tanulmányban áttekintjük a kezdeményezés legfontosabb eredményeit. Először megvizsgáljuk, hogy mely populista pártok voltak képesek valódi áttörést elérni, és melyeknek volt "nagyobb a füstje, mint a lángja." Ezt követően az EU különböző régióinak trendjeit és az egyes populista pártok közötti különbségeket elemezzük. A konklúziót követően az olvasók áttekinthetik a populizmus 2016-os kronológiáját. Végezetül, a kiadványban részletes táblázatot találhatnak az összes jelentős európai populista párt népszerűségéről a közvélemény-kutatások adatai szerint. Reméljük, hogy ez a 2016-os populizmusról szóló évkönyv hasznos megismerést nyújt mindazoknak, akik meg akarnak ismerkedni azokkal a régi és új politikai erőkkel, amelyek korunk politikai színterének szélén állnak.

A populizmus helyzete 2016-ban kiadvány innen tölthető le.