A rendezvény célja annak áttekintése volt, hogy az egyes kelet-közép-európai országok politikusai és társadalmai hogyan reagáltak a menekültkrízisre. A konferencia keretében került bemutatásra a Policy Solutions ’A menekültválság politikai kommunikációja Kelet-Közép-Európában’ című tanulmánya.

A konferenciát Vassilis Ntousas, a FEPS nemzetközi kapcsolatok tanácsadója és Hedwig Giusto, a FEPS vezető politikai tanácsadója nyitotta meg. Vassilis Ntousas beszédében a téma aktualitását kiemelve azt hangsúlyozta, hogy a menekültkrízis akut formában hozta elő a nemzetállami és európai érdekek konfliktusát, egyúttal az európai szakpolitikai válasz megalkotásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Hedwig Giusto, a FEPS vezető politikai tanácsadója nem egyedüli európai, hanem annál nagyobb, globális problémaként értelmezte a menekültkrízist, amely szerinte nem fog eltűnni rövid idő alatt. A szakértő szerint ezért a jelenlegi krízis hatékony kezelése mellett fel kell készülnünk a következő krízisre is, amely elkerülhetetlennek látszik. Giusto szerint a menekültválság a kihívás mellett hatalmas lehetőséget is jelent az EU számára, hogy aktív szerepet játsszon egy ilyen fontos, egész Európát érintő probléma megoldásában.

A megnyitókat követően Boros Tamás, intézetünk stratégiai igazgatója ismertette a Policy Solutions vonatkozó tanulmányának legfőbb megállapításait. Boros Tamás előadásában kiemelte, hogy a menekültkrízis nem csak humanitárius, hanem fontos politikai válságot is jelent az EU számára, mivel az első eset, hogy egy egész régió került szembe az EU-s értékekkel, érdekekkel. Intézetünk stratégiai igazgatója a menekültválság politikai kezelése kapcsán a nyugati és keleti tagállamok közötti törésvonalra hívta fel a figyelmet, majd az egyes kelet-közép-európai országok menekültválságra adott reakcióit elemezte.

A konferencia második részében különböző területek szakértői egy kerekasztal-beszélgetés keretében vitatták meg, hogyan és miért vált a menekültválság az év leginkább vitatott politikai kérdésévé. Zalán Eszter, az EUobserver újságírója a média szerepét hangsúlyozta, mivel bár szerinte számos felkészült, korrekt tájékoztatás is megjelent a téma kapcsán, azonban alapvetően a média is hibázott, mivel eleinte nem értette meg a krízis valódi súlyát, és az ügyek végigkövetése, a tények ellenőrzése nem történt meg sok esetben. A média a közéleti napirendet sem tudta megfelelően alakítani, hanem a politikai hangulatot, politikusokat követte, ennek következtében pedig a populista hangok eltéríthették a médiatudósításokat. Zalán Eszter az elkövetett hibák okát elsődlegesen a tapasztalatlansággal magyarázta.

Elsa Laino, a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében tevékenykedő nemzetközi NGO-hálózatot működtető Solidar migrációs szakértője a civil szféra lehetőségeire és szerepére hívta fel a figyelmet. Laino álláspontja szerint a civil erőfeszítések is érhetnek el sikereket, szerinte a menekültválság kezelésére számos kezdeményezés indult a civil társadalom részéről, melyek pozitív eredményeket tudtak elérni. Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy érzékelhető nyomás van a menekülteket segítő civilszervezeteken, melyeket gyakran támadnak tevékenységük miatt. A Solidar koordinátora fontos célként jelölte meg, hogy a civilek a humanitárius segítségnyújtás mellett a politikai vitákban való részvételük erősítése révén is nagyobb szerepet tudjanak játszani a probléma megoldásában.

Julien Zalc, az Eurobarométer felméréseket készítő TNS közvélemény-kutató cég szaktanácsadója a menekültválság európai közvéleményben való megjelenését ismertette. Zalc hangsúlyozta, hogy az európai polgárok is kiemelt problémaként érzékelik a menekültkrízist, az utóbbi időszakban ugyanis jelentősen megugrott a migráció miatt aggódók aránya. Ezzel uniós szinten az első számú aggodalommá lépett elő, de több EU-s országban is az első helyen szerepel a félelmek között a bevándorlás. A közvélemény-kutató szakember felhívta a figyelmet, hogy a bevándorlásról való vélekedés és az adott országban élő bevándorlók aránya között nincs kapcsolat a TNS felmérése szerint, és ugyanígy a munkanélküliséggel sem mutat szoros összefüggést, viszont az életkornak és a képzettségnek nagy a magyarázó ereje: a fiatalok és az iskolázottak kevésbé aggódnak a bevándorlás miatt, míg az idősebbek és az alacsony végzettségűek jobban tartanak tőle. Julien Zalc hangsúlyozta, hogy a menekültválság közös, európai szintű megoldása a közvélemény bizalmát is élvezi, ugyanis az európaiak kétharmada szeretne több európai uniós döntést menekültügyben.

A Policy Solutions angol nyelvű tanulmánya letölthető az alábbi linkre kattintva.