Novemberben a magyar EP-képviselők közül többen is belevetették magukat a magyar belpolitika két meghatározó témájának, a magánynyugdíj-pénztáraknak és az új „médiaalkotmánynak” a vitájába. Politikai téren Bokros Lajos volt a legaktívabb, aki nem csak hét másik közgazdásszal közös nyilatkozatában írja azt, hogy „az Európai Unió (…) vesse latba befolyását a magyar kormány kalandor lépéseivel szemben”, hanem a Magyar Narancs hasábjain is hosszan értekezik az „Orbán-kormány hiánycsökkentő rablógazdálkodásáról”. Bokros ezen felül élt az európai parlamenti képviselők számára rendelkezése álló lehetőséggel, és felszólalt a magyar Országgyűlésben is, ahol argentin-modellnek, és nacionalista, szocialista, piacellenes lépésnek nevezte a Fidesz költségvetési politikáját. A szocialisták delegációvezetője, Tabajdi Csaba az új médiatörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatában pedig azt írta, hogy „az a brutális gátlástalanság, ahogyan a Fidesz megszállta a közmédiát példa nélküli az Európai Unióban”. A másik oldalról is több képviselő kapcsolódott a témához: a fideszes Bagó Zoltán azt emelte ki, hogy szerinte az új magyar médiaszabályozás már a „közszolgálati médiáról a digitális korszakban” című uniós jelentés ajánlásai alapján készült. Pelczné Gáll Ildikó pedig a magánnyugdíj-pénztárak ügyét vitte az EP-be, azt kérve, hogy e befizetéseket a költségvetési hiánynál vegye az EU figyelembe.

Az EP-képviselők szakpolitikai munkáját vizsgálva láthatjuk, hogy a legjelentősebb szakmai munkát novemberben Gál Kinga teljesítette azzal, hogy az állampolgári jogokkal foglalkozó szakbizottság megszavazta jelentését az emberi és alapvető jogokról. Ebben a fideszes képviselő három területet nevezett meg, amelyen azonnali cselekvésre van szükség: a roma integráció, a gyermekszegénység és a kisebbségek nyelvhasználata ügyeit. Gál párttársa, Hankiss Ágnes az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés témakörében készített véleményt, melyben a fideszes véleményalkotó ösztönözte a nyilvánosan hozzáférhető anyagok körének tágítását.

A szocialista Göncz Kinga több különböző jelentéshez adott be módosító indítványokat, így a Gál Kinga jelentéséhez is. Ez utóbbinál a javasolt módosítások nem nélkülöztek belpolitikai felhangokat sem: főleg a magántulajdonhoz és a pártatlan tájékoztatáshoz való jog fontosságát szerette volna hangsúlyozta Göncz a dokumentumban. A módosítások elfogadása nyilván azt jelentené az MSZP számára, hogy egy európai szintű dokumentum is magában foglalja azokat a jogokat, melyeket a szocialisták szerint a Fidesz-kormány megsért.

A novemberi történések a fideszes Surján Lászlónak jóval inkább okoztak frusztrációt, mint szakmai sikert. Megfeneklett ugyanis a 2011-es költségvetés elfogadásának procedúrája azok után, hogy az uniós intézmények nem tudtak megállapodni a főbb számokról.

A teljes elemzés letölthető innen.