A Policy Solutions gyorselemzésében a Magyar Országgyűlésnek 2011. június 10-én benyújtott, az egyházakat szabályozó új törvényjavaslatot hasonlította össze az Európai Unió országainak egyházügyi szabályozásával. A benyújtott egyházügyi törvény lesz várhatóan az Orbán-kormány egyik első új sarkalatos törvénye, mely 2012. január 1-én lép majd teljes egészében hatályba.

A koncepció a jelenleginél szigorúbb feltételeket állít a vallási közösségek elé, de összességében megfelel az Európai Unió országaiban működő gyakorlatnak és normáknak. A négy kereszténydemokrata képviselő által benyújtott javaslat ötvözné többek közt Ausztria, Csehország és Románia gyakorlatát abban, hogy a hívők létszámához és a működés időtartamához köti az egyházi státus elnyerését. Így 2012-től Magyarországon már csak a legalább 20 éve működő és 1000 hívővel rendelkező vallási közösségek válhatnak egyházzá. A törvényjavaslat biztosítja az egyházak egyenlőségét, bár különbséget tesz köztük társadalmi szerepük és közhasznú tevékenységük alapján, ami szintén megszokott az Unió országaiban. Mindezt azonban árnyalja, hogy a sarkalatos törvény nem szabályozza az egyházak finanszírozását, így továbbra is kérdéses, hogy a különbségtétel pontosan miben fog megnyilvánulni, mekkora előnyt fognak élvezni egyes egyházak másokkal szemben.

Az új egyházügyi törvény az eddigi igen liberális modell helyett a régió más országaiban már működő szigorúbb szabályozást vezeti be. A régión belül a magyar szabályozás azonban továbbra is kifejezetten megengedő: Szlovákiában 20 ezer hívő, Romániában kb. 20 ezer hívő és 12 éves működés, Ausztriában 20 éves létezés és 16 ezer hívő, Csehországban pedig kb. 10 ezer hívő szükséges ahhoz, hogy egy vallási közösség egyházi státust kapjon. Az új magyar törvénynél a régióban továbbra is egyedül a szlovén szabályozás liberálisabb: délnyugati szomszédunknál 100 fő és 10 éves működés szükséges az egyházzá váláshoz.

A törvényjavaslat várhatóan konfliktusokat gerjesztő témái közül hármat emel ki a Policy Solutions elemzése. Az első vitás kérdés lehet, hogy a KDNP javaslata megfelel-e annak az elvárásnak, hogy az állam és az egyház Magyarországon különválva működik. A válasz egyértelműen „igen”, a szétválasztást szövegszerűen is tartalmazza a törvény, és nem nevez meg államvallást.

A második, sokszor felmerülő politikai kérdés, hogy nem enged-e túlzottan tág teret az államnak az, hogy megkülönböztetést tesz társadalmi hatás és tevékenység alapján egyház és egyház között, illetve, hogy szigorítja az egyházi státusz elnyerését. A Policy Solutions elemzése alapján látható, hogy Európa legtöbb országában ez bevett gyakorlat – ahol az állam anyagi forrásokkal és adókedvezménnyel is támogatja az egyházakat, ott szűkíti az egyházak számát és differenciálja a támogatásokat. Ugyanakkor, a jelenlegi törvényjavaslat nem tartalmazza a pontos finanszírozási feltételeket, így igencsak kérdéses, hogy az egyes kategóriákba sorolt egyházak milyen alapon és milyen állami támogatásokat fognak kapni.

A harmadik, potenciális konfliktusokat hordozó ügy két - sok társadalmi vitát kiváltó – egyház, a Hit Gyülekezete és a Szcientológia Egyház törvénybeli szerepe. A Hit Gyülekezte a törvény által létrehozott kategóriák alapján a másodikba lett sorolva, azaz nem került egy szintre a legrégebbi vallási közösségekkel, de automatikus regisztrációban részesül majd és várhatóan az állami támogatások is rendelkezésre állnak az egyház számára. A Szcientológia Egyház neve pedig egyáltalán nem is szerepel a javaslatban, így számukra újbóli regisztráció szükséges az esetben, ha egyházként kívánnak továbbra is működni.

A teljes elemzés letölthető itt.