Gazdasági és pénzügyi területen mindössze öt alkalommal indított hivatalból kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság 2004 óta, súlyosságában pedig egyedülálló a jegybank függetlenségét érintő ügy – áll a Policy Solutions közpolitikai elemzésében. A politikai elemző intézet Magyarország uniós csatlakozása óta az EU-ban elindított kötelezettségszegési eljárások jellegzetességeit vizsgálta.

A Policy Solutions elemzése szerint önmagában az nem számít rendkívülinek, hogy eljárások indultak Magyarország ellen. Az európai kötelezettségszegési eljárások vizsgálatának fényében azonban egyértelművé válik, hogy miért követi a jegybanktörvényt felfokozott hangulat Európában. A gazdasági és pénzügyi kategóriába sorolható jogsértések – ilyen a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének megsértése miatt induló eljárás - igen ritkának számítanak, 2004 óta hivatalból mindössze öt alkalommal indított eljárást ilyen témában az Európai Bizottság.

Az új tagországok közül eddig csupán Lengyelország és most Magyarország ellen indult kötelezettségszegési eljárás gazdasági és pénzügyi területen. A Magyarországgal szemben a jegybanki függetlenség megsértése miatt január közepén indított kötelezettségszegési eljárás fajsúlyát tekintve nem említhető egy lapon a zömében privatizációs kihágásokat, gazdasági korlátozásokat, hátrányos megkülönböztetéseket megvalósító más országbeli jogsértésekkel. Az uniós alapszerződés 130. cikkét sértő magyar esethez hasonlóan súlyos szabályszegést gazdasági és pénzügyi területen egyetlen más tagállam sem követett el a vizsgált időszakban, 2004 után.

A Policy Solutions kiemeli, hogy az Európai Bizottság által elindított ügyek túlnyomó többsége nem jut el a bírósági szakaszig. Az elmúlt években a kötelezettségszegési eljárások mindössze 8%-a került az Európai Unió Bírósága elé, nagyrészt azért, mert a tagállamok még a bírósági döntés előtt módosítják az uniós jogba ütköző törvényeiket.

Magyarország ellen a 462 regisztrált jogsértésből mindössze kilenc esetben nyújtott be keresetet az Európai Bizottság, ami a hazánkkal szemben kezdeményezett összes hivatalos bizottsági lépés 2%-a. A kilenc magyar bírósági ügyből öt még azelőtt lezárult, hogy a Bíróság ítéletet hozott volna, mert időközben hazánk módosított a vitatott jogszabályokon, így a Bizottság megszüntette a keresetét. Egy esetben a magyar félnek, egy másikban pedig az Európai Bizottságnak adott igazat a Bíróság, két ügy pedig jelenleg is folyamatban van. Azaz, volt már rá precedens, hogy Magyarországot elítélte a Bíróság, de arra is, hogy hazánknak adott igazat.

Az Európai Bizottság 2004 és 2010 között összesen 16 ezer jogsértési esetet regisztrált. A régi tagállamok jóval többször kerültek összetűzésbe a közösségi joggal, mint a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-európai tagállamok, nem igazolható tehát, hogy az új tagállamok számára nagyobb kihívást jelentene az Európai Unió jogszabályaihoz való alkalmazkodás. Magyarország az eddigi évek alapján a teljes uniós lista 17. helyén áll 462 jogsértési üggyel, az új tagállamok között pedig az 5. pozíciót foglalja el, regionális összehasonlításban tehát a középmezőnybe tartozik.

A teljes elemzés itt olvasható.