Az euroszkepticizmus gyors erősödését mutatja, hogy a tegnap óta ülésező új Európai Parlamentben már 207 főre nőtt az euroszkeptikus pártok által delegált képviselők száma, és ebből 71 fő kifejezetten EU-ellenes parlamenti képviselő – áll a Policy Solutions (PS) politikai elemző intézet legújabb tanulmányában. Bár az Unió 28 országából ma már 22-ben jelen vannak a rendszerellenes euroszkeptikus pártok, jól látható tendencia, hogy a saját országukban euroszkeptikus, EU-ellenes, radikális politikusok az Európai Parlamentbe kerülve finomítanak politikájukon, és általában valamelyik mérsékeltebb frakcióhoz csatlakoznak.

Az elemző intézet a Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen rendezett múlt heti konferenciáján bemutatott tanulmányában kifejti, hogy a 2014-es európai parlamenti választásokat már annak eredményének megismerése előtt sokan egyedülállónak tekintették, mivel az euroszkeptikus és populista pártok soha nem látott erősödését várták Európa-szerte. Az eredmények őket igazolták. A 28 európai uniós országból négyben váltak a legerősebb erővé az euroszkeptikusok, további hatban pedig a második legnépszerűbbé. A legkedveltebbek az Egyesült Királyságban, Görögországban, Lengyelországban és Dániában lettek az euroszkeptikus pártok, és egyértelműen látható, hogy nem elszigetelt, hanem az egész kontinensre kiterjedő trendről van szó.

Az EU-kritikusainak és a populista pártoknak az erősödése nemcsak tovább gyengítette a szociáldemokrata pártok pozícióit számos országban, de elkezdte veszélyeztetni a konzervatív jobboldalt is. A mérsékelt jobboldal 2009-ben még 18 országban volt a legjelentősebb erő, ma már „csak” 14-ben az. 2014-ben a mérsékelt baloldalnak 7 országban még az első három helyezett közé sem sikerült bejutnia az európai parlamenti választásokon.

A Policy Solutions tanulmánya rámutat arra is, hogy a radikálisabb baloldali pártok jellemzően jóval kevésbé euroszkeptikusak, mint a jobboldali pártok. Ugyanakkor mind a baloldali, mind a mérsékelt jobboldali pártok esetében a legnagyobb csoportot az átalakított, reformált Unió hívei alkotják. Azaz bár nyilvánvalóan jelentősen csökkent az EU integráció iránti lelkesedés az elmúlt években, történelmi távlatban az európai projekt átütő sikerét mutatja, hogy még mindig kevesen tudják elképzelni az Unió felszámolását, vagy országuk Unión kívüli létét.

Az új Európai Parlamentben a fő profilként nem euroszkeptikus, ám több EU-kritikus pártot is a sorai között tudó konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és a baloldali Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) tudott frakciót alakítani a nem fősodorba tartozó alakulatok közül. Az előzőek mellett ugyanakkor ismét megalakulhatott a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) képviselőcsoport is, így ez az egy kifejezetten euroszkeptikus frakciója van az új Európai Parlamentnek. Ugyanakkor, mivel a Jobbikhoz, a görög szélsőségesekhez, illetve a német Nemzeti Demokrata Párthoz hasonló pártokkal való együttműködést egyetlen európai euroszkeptikus politikai szervezet sem vállalta, így nem lesz szélsőjobboldali képviselőcsoport az Európai Parlamentben.

A tanulmány megállapítja azt is, hogy a Jobbiknak és más radikális jobboldali pártoknak a jövőben is igen kevés mozgásterük lesz az EP-ben. A Jobbik kivételével csak a görög és a német szélsőjobb nevezhető kelet-európai értelemben nacionalistának, az Európai Parlamentben helyet foglaló másik 46 szélsőjobboldali képviselő inkább bevándorlás-ellenes populista párt tagja, akik számára a Jobbik nem partner. A Jobbikhoz hasonló nézeteket képviselő politikusból mindössze négy ül az Európai Parlamentben.

A teljes elemzés letölthető itt.